Lassan tényleg teljesen idetartozónak érzem magam! Munkatarsam ma meg is jegyezte, amikor vásárolni mentünk, hogy milyen sok embert ismerek, mert folyton ismerősökbe botlottunk. Egyre szorosabb barátság alakul ki köztünk, aminek persze őszintén örülök! Csak azért, hogy még kísértetiesebben hasonlítson minden Ciprusra, kiderült, hogy reszben Marianak hívják. A kedvenc szigetemen pedig Mariának hívták a főnök fő munkatársát, ha lehet így nevezni. Ugye igazából a barátnője volt, de ő tartotta a kezében a dolgokat a szállodában. A főnök feleségét csupán kétszer láttam az ott töltött jó pár hónap alatt, míg Maria minden nap dolgozott. Kettőnk kapcsolata tényleg idillien alakult, igazán jó barátnők lettünk, majd egy csapásra minden megváltozott. Ennek csupán egyetlen szempontból van most jelentősége, hogy tudom mi az, amit feltétlen szem előtt kell tartanom, és melyek azok a hibák, melyeket nem követhetek el még egyszer. Mindenesetre elég vicces volt, hogy ma munkatarsammal is virágokat nézegettünk, és emlékszem, ugyanezt tettük Mariával is nagyjából három évvel ezelőtt. Ennyit róla, most viszont már itt élek, és egyre inkább a valódi otthonomnak is érzem.
A zarándokok száma tényleg kezd állandósulni az elmúlt napokban. A társaság elég vegyes összetételű, mert ma például, alszik itt egy idős bácsi, aki igazi zarándok, nem lényeges számára hol van az ágya, csak egy fekhelyre vágyik. Pozitív, teli van energiával, és egy évvel ezelőtt éppen ejtőernyős ugráson volt, ugyanis most nyugdíjasként minden eddigi álmát meg szeretné valósítani, amire nem jutott ideje! Én is ilyen szeretnék majd egyszer lenni öregségemre! De alszik nálunk ma egy hölgy is, aki bőrönddel érkezett, ami azért elég vicces volt, ahogy a kerekein betolta az alberguebe! Ő minden nap taxival fogja a következő alberguebe szállítatni a csomagját! Mint egy igazi zarándok! Igen sok viszont a turista zarándok, amin a masik hospitalero azért határozottabban fent van akadva, mint én, de teljesen megértem az álláspontját. Meglepően sokan szállnak fel buszra, az ember nem is érti igazán mi az értelme ennek a fajta zarándoklatnak! De ugye ez nem az én Caminom, szóval nem nekem kell megítélnem!
A hétvégén pedig Astorga szentjét ünnepeljük, aminek következtében elég sok program van a városban, illetve egy vásárt is tartanak. A jó idő ugye sosem garantált ezeken a napokon, így ma is elég sokszor eleredt az eső, ami el is mosta a rendezvények egy részét. A vásárra azért volt időnk kimenni, és megállapítottuk, hogy nem sikerült a legjobbra! Én mindenképpen úgy szerveztem volna meg a vásárt, hogy az Astorgára leginkább legjellemzőbb dolgokat ismerhesse meg a közönség. Ehhez képest igen sok mindent láttunk, de semmi igazán jellegzetest. Milyen bemutató az Astorgáról, ahol nincs mantecadas és csokoládé? Szóval összességében a véleményem szerint jóval érdekesebbre is meg lehetett volna szervezni mindezt, bízom benne, hogy jövőre változatosabb lesz a program. Persze még két nap hátra van, mert persze a hétfő is az ünnep része, újabb nap, amikor a helyiek pihenhetnek! Ami biztos, hogy múzeum-látogatásra fogok menni, mert minden városi tárlat ingyenesen tekinthető meg azon a napon!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.