Az első közös napunkat töltöttük együtt munkatarsammal, ugyanis amióta megérkezett ugye én nem igazán dolgoztam, de ma mindketten kivettük a részünket a feladatokból. Az igazat megvallva, tényleg arany életem lett, viszonylag sok szabadidőhöz jutottam. Olyannyira, hogy délután hatkor közölte velem, hogy akkor ő már marad a recepción, csak annyi időre jöjjek vissza, míg elmegy majd vacsorázni este nyolckor. Gyorsan ki is használtam minden percet, és belevetettem magam a munkába, de fent a szobámba, teljesen nyugodt körülmények között.
Többé-kevésbé sikerült az e-mailjeim végére is jutnom, mert túlságosan régóta nem reagáltam az üzenetekre. Csak sajnos igen sok időmet igénybe veszi, mert egy részükre magyarul, másik részükre angolul, és végül a maradékra spanyolul kell válaszolnom. De nagyjából utolértem magam, persze csak a hozzávetőlegesen! A zarándokokkal most kevés munkám volt. Furcsa volt ismét köztük lenni, már kezdtek hiányozni. Olyan jó nézni ezt a sokféle embert, aki mind egy irányba, Santiago felé tart. Nincs köztük különbség, nem számít kinek mi a munkája, vagy hogy egyáltalán van-e neki. Nem érdekel senkit, hogy a másiknak mennyi pénze van, és mindenki, amiben csak tud, segít a másiknak. Én is így tettem ma, ugyanis feladtam Kennynek a telefonját. Sajnos anyukámék nem tudták haza vinni magukkal, de a lényeg az, hogy így vagy új eljusson hozzá. Santiagóba címeztem neki a csomagot, és elvileg keddre oda is fog érni. Bízom benne, hogy nem lesz vele semmi probléma; én ennyiben tudtam segítséget nyújtani!
A postán összefutottam Malennel, és ugyan mindketten siettünk, megbeszéltük, hogy kedden, ha minden igaz jógán és meditáción is találkozunk. Múlt héten persze ezeket a programokat kihagytam, mivel nem jutott rájuk idő, és nem tudom munkatarsam jelenléte mennyiben fog változtatni a szokásaimon. Eddig ugyanis fogtam magam, elmentem, majd nyitás előtt befejeztem a takarítást, ezt azonban most biztosan nem fogom tudni megtenni. Őt ismerve, mire visszajönnék minden kész lenne, nekem meg lelkiismeret furdalásom lenne, hogy ő csinált meg helyettem mindent! A meditáció pedig éppen a szieszta idejében van, akkor pedig nem szívesen kérem meg, hogy helyettesítsen. Egyelőre ezen persze még ráérek gondolkodni, messze van még a kedd!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.