Una hospitalera en Astorga

Már nem is emlékszem hol hagytam abba a történetem mesélését, de az biztos, hogy vasárnap délután még elmentem tapast kóstolni; illetve nem tudtam ellenállni segitom invitálásnak, és vele tartottam egy pohár borra. A végére viszont annyira elfáradtam, hogy egyszerűen már nem tudtam figyelni arra, mit mesél. Egy ponton túl eljutok odáig, hogy olyannyira nem fog az agyam, hogy hiába értem a szavakat, még sem tudom összerakni a mondatot, hát, még ha nem is vagyok tisztában az összes szó jelentésével! Ennek ellenére este nem tudtam elaludni, illetve reggel már hat óra előtt fent voltam, persze érthető volt az izgatottságom, mert édesanyámékat vártam. Illetve iszonyú nagytakarítást kellett tartani, mert munkatarsam, ha mondhatjuk így a kisfőnök, érkezett meg hétfőn, és mindenki a lehető legjobban akarta elvégezni a munkáját. Mára viszont rájöttem, hogy mindennek semmi értelme nem volt, ugyanis ő az a fajta ember, aki mindenben a hibát keresi, akinek egyszerűen semmi sem jó. Szóval, ha egy héten keresztül is takarítottunk volna, akkor sem lett volna megelégedve. Ezzel együtt viszont nagyon aranyos ember, és tényleg megpróbál mindenben az ember segítségére lenni, és az albergueben megpróbál minden feladatot egyedül megoldani, így mondhatjuk sokkal egyszerűbb dolgom lett. Persze minden teljesen megváltozott, de tudom, hogy hozzá fogok szokni, és semmi problémám nem lesz! És mint tudjuk, a mosoly sok mindent megold, bármilyen gondra megoldásul szolgál, és ami a legjobb, mindenki számára elérhető!

A zarándokokról most sokat nem tudok írni, ugyanis viszonylag keveset vagyok velük, mióta anyukámék megérkeztek! Segitom nem bírta ki és természetesen elsőként akart találkozni velük, de mivel ők nem beszélnek spanyolul, így túl sokat nem tudtak kommunikálni! A takaritonowel már összefutottunk a piacon, de masik segitommel még elkerültük egymást. Szegények, amióta megérkezett a munkatarsunk egy kissé átrendeződött az életük; vége a beszélgetésnek, és egy kissé a vidámság is alábbhagyott!

Anyáéknak nagyon tetszik Astorga, amin nincs semmi meglepő, bár még a felét sem látták mindannak, ami itt van. Bár be kell látnom, hogy ők másfajta turisták, mint én, sokkal hamarabb elfáradnak, és csökkentenem kell kissé a programok számát, mert ez túl sok nekik! Este elmentünk borozni is a két kedvenc helyemre, nagyon tetszett nekik mindkettő, és isteni borokat ittunk! Persze segitommel most is találkoztunk, és együtt koccintottunk! Holnap pedig ismét nagy kirándulásra megyünk, ezért most kénytelen vagyok ágyba bújni, és pihenni egy kicsit!