Una hospitalera en Astorga

Hihetetlen gyorsan elrepült ez a két hét, igazából még fel sem fogtam, hogy itt van velem a baratnom, és máris indul haza. Persze a mai napot is fantasztikusan töltöttük el, kihasználtuk minden percét! Délelőtt gyorsan végeztük, ami annak is köszönhető, hogy a zarándokok hamarabb útnak indulnak. Majd vásárolni indultunk, de szegény baratnomet el kellett küldenem egyedül, mert éppen neki akartam ajándékot venni. Ám még mielőtt erre sort került volna egyik segitonkkel futottunk össze, aki elhívott minket kávézni. Mint mindig, most is a kedvenc helyünkre mentünk, és churros mellett fogyasztottuk el a forró csokinkat. Szétváltak az útjaink, és elmentem ajándékot keresni, végül egy sálra esett a választásom, aminek kifejezetten örült! Ezalatt a röpke a séta alatt is sok ismerősbe botlottam, Malen éppen a boltba igyekezett a jógáról. Sajnos ma nem tudtam elmenni, de majd kedden bepótolom. Illetve a kedvenc szomszédommal is összefutottam, akiről ma megtudtam, hogy Fernandonak hívják. Mint mindig most is kedvesen megpuszilta a homlokomat. Majd kemény munkába kezdtem, ami abból állt, hogy az albergue előtti téren a napsütésben olvasgattam, közben a gólyák kelepelését hallgattam, úgy éreztem magam, mint egy filmben! Egy olyan kisvárosban, ahol megállt az idő, ahol az embereknek van idejük megállni beszélgetni, és ahol mindenki barátságosan fordul a másikhoz. Ismét előtört belőlem az az érzés, ami felveti, hogy mivel érdemeltem én ezt ki; a választ most sem találtam meg rá. Semmi más feladatom nincs, mint kedvesnek lenni, és élvezni az élet apró csodáit és mindennapi örömeit. Mi mást kívánhatnék még! Nincs szükségem semmi egyébre, és mindezt nagyrészben annak is köszönhetem, amin keresztül mentem. Megtanultam, hogy minek mi is az értéke, és mi az, amiről csak azt képzeljük, hogy boldoggá tesz, miközben csak mérhetetlen ürességet ébreszt bennünk. Nem vágyok anyagi örömökre, ugyanis tudom, hogy nem ezektől leszek igazán boldog. Egy dolgot szeretnék csupán, még pedig őszinte érzésekkel találkozni; ha jók, ha rosszak! Mindehhez a legjobb helyen vagyok, és mindenre szükségem volt, ami a múltban történt velem. Ugyanis így tanultam még igazán értékelni a dolgokat.

Mindeközben baratnom is visszaérkezett, akitől munkatarsaink is képletesen búcsút vettek, hoztak neki ajándékot, illetve mindannyiunknak süteményt; így együtt ünnepeltük. Annyira édesek, hogy baratnom csupán két hetet tartózkodott itt, mégis elhalmozták a jóságukkal ebben az időben. Egyszerűen biztos vagyok abban, hogy soha nem fogja elfelejteni Őket. Masik segitonk a sok spanyol kuriózum mellé, egy kézzel készített emlékkönyvet is hozott, amelybe megcímzett képeslapokat ragasztott. Hogy is mondjam, ennek az ajándéknak én is nagyon örülnék! Persze másfelől, inkább szeretnék itt maradni! Fonokunk is búcsút vett a barátnőmtől, és ismét elkönyveltem magamban milyen fantasztikus ember! Éppen ma akartam megbeszélni vele, hogy jönnek anyukámék látogatóba. Persze tudtam, hogy semmi akadálya nem lesz, de azért persze így is túlságosan jó próbált meg velem lenni! A lényeg, hogy a családom egy része a hónap végén érkezik hozzám, és természetesen itt lakhatnak velem együtt! Sőt, éppen ma mondta nekem, hogy egy másik lány is jönni fog március végén, így ő is majd segíteni fog, míg én nem leszek itt. Ennek nagyon megörültem, mert tényleg attól féltem, hogy szegény munkatarsam egyedül fog maradni, míg én anyumákkal foglalkozom, de végül ez a kérdés is megoldódott magától; pontosabban nem magától, ennek így kellett lennie! Emellett pedig ismét szóba kerultek a papírjaimat, és már csak az útlevelem hiányzik hozzá, amit anyumék el tudnak hozni nekem! Ha pedig itt lesz az útlevelem, akkor onnantól kezdve egy hét és kész lesz az összes hivatalos papírom, ez pedig tényleg hihetetlen számomra. Már csak azért is, mert az egyik rokonom szerint, elvileg fél évet kell várni a papírokra; nekem ez sokkal gyorsabban el fog intéződni!

Este baratnommel még elmentünk inni egy pohár bort, és persze megint segitonkbe botlottunk. Majd Angellel múlattuk az időt, akivel baratnom nagyon jól összebarátkozott! Tényleg aranyos srác, akivel élvezett beszélgetni! Ő amúgy a kedvenc helyünkön felszolgáló, és egy nagyon jó kedélyű paraguyi fiú!