Azért ma könnyebben keltem fel a tegnap este után, de most nem is maradtunk olyan sokáig, így többet tudtam pihenni. Annak köszönhetően, hogy hamarabb világosodik a zarándokok is korábban útnak indulnak, amit egyáltalán nem bánok! Így mi is gyorsan el tudunk kezdeni dolgozni, aminek meg is lett az eredménye; még beszélgetéssel együtt is koran elkészültünk. Ennek ma kifejezetten örültem, mert baratnom megcsinálta rajtam a harmadik kezelést, ami másfél órát vesz igénybe. Tényleg hihetetlen mennyire lehet érezni, hogy áramlik az energia az ember testében, pedig tulajdonképpen semmi különöset nem tesz velem. Még egy kezelést mindenképpen be kell iktatnunk az indulás előtt, de ha minden jól megy holnap erre sort is keríthetünk. Mire végeztünk, már indulhattunk is a katedrálisba misére, éppen időben értünk oda. Személy szerint én a Santo Spiritusban jobban szeretem az Isten tiszteletet, de aki itt jár egyszer mindenképpen el kell mennie a katedrálisba is. Ott minden pontosan megkomponálva, szabályszerűen és formálisan történik, de ezzel együtt persze gyönyörű. A Santo Spiritusban viszont sokkal barátságosabb, szinte már családias a légkör, mindenki ismeri a másikat, és a pap is fantasztikus. Rettentően szeretem, hogy nem papírból prédikál, hanem a szívéből beszél! Ma mindkét helyre elmentünk baratnommel, mert ez volt az utolsó alkalom, hogy misére tudott menni, és az általam preferált templom persze őt is elvarázsolta. A katedrális után betértünk Pedro boltjába. Tényleg nagyon kedves ember, igazán jól elbeszélgettünk, és megígérte, hogy utána néz, honnan szerezhetek házi tejet. Illetve megbeszéltük, hogy novemberben mehetek hozzájuk a disznóvágásra segédkezni. Azt azért nagyon várom, a nagymamámnál voltam utoljára ilyen jellegű „eseményen”, de imádom, igen sajátos hangulata van. Pedro azt mesélte, hogy náluk, a faluban, ahol lakik, szinte minden héten van ebben az időszakban malacölés, így lesz hova menni! Amúgy nem csodálkozom rajta, hogy regi munkatarsam megkedvelte, mert valóban fantasztikus ember. Távozáskor nem engedett el minket egy kis ajándék nélkül, gyertyát, illetve füstölőt kaptunk tőle, amit kitűnően fel fogok tudni használni az albergueben. Imádom, amikor a recepción gyertya várja a zarándokokat, sokkal meghittebb légkört áraszt! Az ebédemet a teraszon fogyasztottam el, és szerencsére visszatért a tavasz, tényleg kitűnő idő volt, sütött nap, még hozzá hihetetlen erővel; olyan melegséget sugároz!
Ma végre a zarándokokkal is tudtam foglalkozni, igaz annyira sokan nem voltak, mint tegnap! Az egyikükkel már találkoztam, ugyanis elment Santiagoig, és most visszafelé tart Burgos felé. Hozott nekem egy levelet egy zarándoktól, akivel Ponferrádában találkozott. Egy nagyon aranyos olasz bácsi küldte, akivel jól összebarátkoztam, és két napot töltött nálunk. Hihetetlenül megható volt, hogy levelet küldött nekem, nagyon örültem neki!
Amitől ma viszont nem lettem túl boldog, az egy telefonbeszélgetés volt egy otthoni barátommal. Sajnos nem alakulnak túl jól a dolgai, és elég lehangoló volt hallgatni. Vagyis inkább olyan tehetetlennek érzi itt magát az ember, tudom, hogy innen neki nem tudok segítni. Másfelől viszont rendesen lelkiismeret furdalásom volt, hogy velem minden nagyszerűen alakul. De valahogy ma nem tudta átérezni a velem történteket, amiért nem tudom hibáztatni! Mindenesetre remélem hamarosan rendeződnek a körülményei!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.