Una hospitalera en Astorga

Igaz, ma mar karacsony masodik napja volt, en megis ma kaptam a legnagyobb ajandekokat! Tegnap az ugymond kezzel foghato ajandekokrol szolt, amelyek szinten nagyon sokat jelentenek, de a mai nap folyaman olyan ertekeket kaptam, melyeket csak atel egyszer az ember, megsem felejti el soha; es tobbet jelent szinte barmilyen ajandeknal! Ez pedig a masik emberektol kapott szeretet!

Egy kisse vicces, vagy inkabb furcsa, hogy mig 24.-en, Szenteste csupan egy zarandokkal toltottem a karacsonyomat, addig 25.-en 11-en aludtak itt, ma meg 9-en. Mondjuk, ha igy jobban belegondolok annyira nem banom, hogy 24.-en nem voltunk olyan sokan, egyreszt mert nem foztem annyira sok vacsorat, masreszt pedig igy sokkal bensosegesebb, baratsagosabb volt! 25.-en megerkeztek Anja baratai is, akik nagyon kedvesek voltak, es az egyik fiu meg par magyar szot is tudott! Nagyon jol esik az embernek, amikor valaki az o nyelven szol hozza..mert valljuk be magyarul viszonylag keves kulfoldi beszel! De nem csak ok voltak nagyon aranyosak, hanem egy Barcelonaban lako ferfi is, akik eredetileg Hondurasbol szarmazik. Nagyon jot beszelgettunk, es mar onmagaban ez is nagyon nagy erteknek szamit nekem. Egyreszt azert, mert spanyolul folyt a diskurzus, masreszt meg szeretek uj embereket megismerni a vilag teljesen mas reszerol! Mindenkinek olyan erdekes a szemelyes tortenete; ki miert van itt az El Caminon, honnan jott, es hova tart!  Osszessegeben olyan mintha egy kis baratsag alakulna ki a ket ember kozott, ami igaz csak egy vagy ket napra szol, de nincs benne hazugsag es ketszinuseg! Karacsony elso napjan egy fantasztikus tarsasag aludt itt, ezt foleg ma reggel vettem eszre! Mindenkitol egyesevel bucsuztam el, es mindenkinek volt egy jo szava hozzam! Latni a szemukben, es erezni a beszedukben, hogy mennyire halasak mindazert, amit ertuk tett az ember..pedig csupan kedves volt veluk, es amiben tudott a segitsegukre volt. Megis volt egy ferfi, aki kulonosen halas volt, amit reszben meg is ertek. Este telefonalt, hogy hajnal negykor er a busza Astorgaba, es nem tud hova menni, ha zarva van a buszvegallomas. Tudtam, hogy ugyis zarva lesz, de erre nem mondhatja azt az ember, hogy nem segit! Szoval negyed otkor csorgot a telefon, hogy nem tud hova menni, es itt van az albergue elott! Termeszetesen beengedtem, bar sajnos fekhelyet nem tudtam neki adni, de a recepcion eltolthette az idot reggelig. Es ezek azok a dolgok amiert tenyleg erdemes itt lennem. Nekem nem volt nagy feladat felkelni es beengedni, de tudom, hogy a masik embernek mindez milyen sokat jelentett! A konyvben uzenetet hagyott nekem, hogy soha nem fogja elfelejteni, amit erte tettem; es tudom, hogy valoban soha nem fog megfeledkezni rola! Es csupan annyibol allt az egesz, hogy ugy bantam vele, ahogy szeretnem, hogy velem is banjanak, ha raszorulok! Ha mindannyian ugy kozelitenenk a masik fele, ahogy mi magunk is elvarjuk a tobbiektol, mennyire mas lenne a vilag!

Es mindezek a pillanatok azok, amelyek felejthetetlenne tesznek minden percet; hogy erzi az ember, mennyire fontos a masik szamara, es hogy milyen sokat jelent mindaz, amit tesz!

Es mindez meg mindig nem jelentette az ajandekok veget, ugyanis Javier hivott fel! O az a granadai fiu, akivel a Szentestet, ha mondhatjuk igy egyutt kezdtuk. Csupan Boldog karacsonyt kivant, es megkerdezte, hogy telt a Szentestem. De megis, annyira feldobta a napomat..vette a faradtsagot, es kikereste az albergue telefonszamat csak azert, hogy boldog karacsonyt kivanjon! El sem akartam hinni, de nagyon jo erzes volt!

Nem is tudom mivel erdemeltem ki azt a sok jot, amit itt kapok! Egy kicsit olyan, mintha egy mas vilagba elne az ember, ahol minden egyes nap valami csodat tartogat, csak eszre kell venni!