Una hospitalera en Astorga

A mai napomat a kettőség jellemezte, egyrészt nagyon boldog voltam, másrészt viszont rettentő szomorú. A legnagyobb problémát az otthoniakkal való beszélgetés okozta, vagyis inkább az az érzés, amit utána éreztem. Egy szóval nem tudnám megfogalmazni, de mondjuk a düh, az…

Reggel búcsút vettem olasz barátaimtól, és nagy nehezen a finn fiúkat is sikerült felébreszteni. Egyikük elmondása alapján azért maradtak ilyen sokáig, mert előző nap egy olyan albergueben aludtak, ahol nem volt fűtés. Így, azt hiszem érthető, miért nem akartak kikelni az…

Kissé nehezen indult a mai nap, annyira nem volt hangulatom kikelni a meleg ágyból. Az első öt perccel akad csak problémám, mert ha elkezdem utána tenni a dolgom, akkor már persze nincs semmi gond. Ma nagytakarítást tartottam a konyhánkban, aminek már tényleg nem ártott egy alapos…

Az albergueben megszálló magyarokat természetesen különleges bánásmód illeti meg részemről, és mindent megpróbálok megtenni annak érdekében, hogy a lehető legjobban érezzék nálunk magukat. Ennek érdekében "wendegeimet" reggelivel vártam, és indulásuk előtt még egy…

Mint mindig ma is szokásosan kezdődött a napom; elköszöntem a zarándokoktól, megkávéztam, reggelit készítettem, gyorsan ki is tudtunk takarítani! Munkatarsam ma fodrászhoz készült, de mindig zárva volt, ez végül is teljesen tipikus spanyol dolog, ki van írva egy nyitva tartás,…

A tegnapi napsütés mai is folytatódott, ezzel együtt rettentő hideg volt. Az ember először még nem is fázik annyira, de ha egy órát kint töltött a -5 fokban, akkor bizony megváltozik a véleménye. Nem is értem a hajléktalanokat, hogy bírják ezt. Amikor megyünk spanyolórára,…

Fantasztikusra sikerült a mai napom, bár egy kissé hirtelen kellett felkelnem. Reggel hétkor kinyílt a szemem, és hallottam, hogy van valaki a folyosón. Már ekkor tudtam, hogy kénytelen leszek lemenni, és kinyitni az ajtót, mert az egyik zarándok mondta tegnap, hogy nagyon korán el kell…