Una hospitalera en Astorga

Minden visszazokkent a regi kerekvagasba, ismet van a szobamba internet, aminek szivbol orulok. Egy valami viszont biztos, hogy nem fog megoldodni, az pedig az ekezetes betuk a szamitogepemen, amit persze sajnalok, de nincs mit tenni! Utolag pedig kiderult, hogy nem is az en gepemmel volt a baj, hanem a router nem mukodott, igy tulajdonkeppen ezert nem jottunk ra, hogy mi lehet a problema. A lenyeg, hogy minden rendben van, es az osszes dokumentumom, kepem, es egyszeruen az osszes fellelheto dolgom visszakerult a helyere.

A tegnapi nap egyertelmuen legnagyobb eredmenye a piskotam volt. Az elso probasutes ugye csak kostolas celjabol keszult, es eddig mindenkinek nagyon izlett. Lekvarral, fahejas almaval es pudinggal toltottem meg, ami ugye mar onmagaban sem lehet rossz, de a teszta is jora sikerult. Amiota meglett a suto, szinte minden nap egyre tobb es tobb etel jut eszembe, amit el kellene keszitenem, viszont ennyi mindent egyszeruen nem tudunk megenni. Mar van ugymond „megrendelesem” rakott krumplira, musakara es tepsis burgonyara is, emelett pedig a sult zoldsegeknek ugye en minden mennyisegben es mindig orulok. De a segitomnek szant tortat is meg kell sutnom, illetve Brownie-t is akarok a tobbieknek kesziteni. Na de hagyjuk is inkabb ezt a temat, mert csak ujabb es ujabb otletek jutnak az eszembe.

Tegnap masik segitom meghallotta, hogy szegeny viragom beteg, es atultetesre szorul, erre egy kicsivel kesobb beallitott viragfolddel es tappal, hogy meggyogyuljon a kis draga. Munkatarsam pedig egy ujabb novennyel lepett meg, akit kozosen elneveztunk Angelinanak. Ugyanis a viragokkal beszelgetni kell, es meg kell szeretgetni oket, igy termeszetesen neven kell szolitani oket is. A regi viragom a Jesus nevet kapta, a megmentoje utan, es kiultettuk az udvarra. Bizom benne, hogy meg fog gyogyulni, mert nem vennem a szivemre, ha barmi komolyabb baja lenne. Szinten tegnap segitom felszerelte a falra a konyvespolcomat, igy most mar aztan tenyleg minden a helyere kerul a szobamba. Egyetlen dolgot hianyolok meg, de ha minden jol megy, jovo heten az is beszerzesre kerul. Az ajandekok sora pedig ma is folytatodott, ugyanis spanyol oran Paco hozott nekem jo par konyvecsket Astorgarol es a kornyekrol. Ennyi mindent tenyleg nehezen fogok tudni elolvasni, de a tengerparton ulve boven lesz idom ra. Egyszeruen nem is ertem honnan jon ez a sok meglepetes, sokszor ugy erzem, hogy mindezt nem erdemlem meg. Amikor pedig jobban elgondolkozom mindezen, mar jon is a kovetkezo ajandek. Hihetetlen!

Tegnap egy masik hospitalero is meglatogatott minket, es megnyugtatott, hogy amig en nyaralni megyek, o nagyon szivesen jon dolgozni, igy a tobbiek sem maradnak egyedul. A takaritasban persze nem fog neki segiteni, de en azert megis nyugodtabb szivvel indulok utnak, mert tudom, hogy nem lesznek egyedul. Mar buszjegyet is neztem magamnak, hajnal negy korul indulok, es reggel kilencre mar Santiagoban is leszek. Furcsa erzes lesz, turistakent busszal elmenni egy olyan varosba, ahova eddig szinte csak gyalog jutottam el. Egy egesz napot eltolthetek majd ott, es persze mar tobb otletem is van, hogy mivel fogom eltolteni a napomat. Illetve a visszafele utnal meg kerdeses, hogy Santiagoban alszom-e vagy sem, de ez meg ugyis alakul addig. Egyre izgatottabb vagyok, mar rendkivul varom az indulast.

A zarandokok szama pedig stagnal, es mar egeszen hozzaszoktunk. Kialakitottuk a napirendunket, aminek hala a delutanjaim mar amennyire szabadok. Ez pontosan azt jelenti, hogy a fenn marado idoben fozok, nyugodtan elmehetek spanyolra, es mar szinte vege is a napnak. Igy pihenni nem sok ido marad, de majd telen kipihenem magam. A tobbiekkel egyutt dolgozni pedig valoban jo, legalabbis szamomra. Mindaz, amitol tartottam tenyleg feleslegesnek latszik, es boldog harmoniaban elunk egyutt, mint egy kis csalad. Ennel jobbat pedig mar el sem tudnek kepzelni. Egyetlen vagyam van mar csupan, hogy megmutathassam nekik a mi kis orszagunkat, es a szulovarosomat. Mindezt sajnos nehez megvalositani, mert ugye en is csak latogatoba kivankozom haza, igy nem tudom mikor fog beleferni az idonkbe. De azert biztos talalunk majd valami megoldast!