HTML

Una hospitalera en Astorga

Egy Spanyolorszagban tevekenykedo hospitalera mindennapjait szeretnem mindenkivel megosztani, illetve azt, milyen ut vezetett el engem idaig!

Friss topikok

  • Kwind: Szia Dóra! Köszönöm a soraidat. :) Fel is adták nekem a leckét: legszívesebben mindkét helyre menn... (2012.06.24. 10:18) Változás
  • papaleone: Viszem a jó időt! Ne aggódj! :) (2012.04.28. 21:13) Ajándék
  • Gaboci (törölt): Drága Dóra, köszönöm soraidat, megtiszteltetés számomra! Most bukkantam a blogodra, s örömmel olv... (2012.04.24. 21:11) Lelki társ
  • Camino Interior: Hát mintha épp nekem, rólam írtad volna ezt a posztot! Tudom, hogy nem, mégis köszönöm. És kitartá... (2012.04.19. 00:16) Santo Toribio
  • Camino Interior: Kedves Dóri! Tőlem is kérdezték itthon, hogy milyen hasznom volt a Camino-ból... :) (2012.04.18. 12:15) Haszon

Linkblog

2011.03.14. 00:15 doritaastorga

Ízisz

Ismét egyedül kezdtem meg a napomat, a zarándokok viszonylag hamar elmentek, így én is munkába állhattam. Kicsit vicces volt, hogy az utcán még sok fiatal szórakozott, akiknek ugye még nem ért vége a mulatozás, én pedig már egy kiadós alváson is túl estem. Valahogy nem irigyeltem a helyzetüket; ahogy néztem őket, hogy eléggé ittas állapotban az utcán fetrengenek, mindenesetre nem bánom, hogy nem igénylem mindezt. Persze tudom, fiatalság bolondság, de azért tényleg kinő ebből az ember előbb utóbb. Egyik segitommel ismét jól elcsevegtünk, ő is megjegyezte, hogy reggel a szokásos bárba ment, hogy igyon egy kávét, de olyan sokan voltak még mindig, hogy egyszerűen nem fért be!

A saját szobámba is gyönyörű rendet tettem, még szerencse, hogy nem túl nagy, így ezzel is hamar megvoltam. Imádom ilyenkor, a pokrócoktól kezdve a szőnyegig mindent kimostam, és olyan hihetetlenül friss illat lengi be a szobát. Ezzel azért persze jól elment az idő, de még azért a teraszon tudtam ebédelni. Az időjárás most sajnos nem éppen a legjobb, de abban a húsz percben, míg kint voltam, sütött a nap. Sajnos az elkövetkező napok nem ígérkeznek a legjobbnak ebből a szempontból, de a hőmérséklet egyre melegebb, az a kis eső pedig belefér!

Olyan furcsa, ma csupán par zarándok alszik nálunk, de szerintem azért, mert a másik albergue is kinyitott. A hét elején még zárva volt, de gondolom a farsangra való tekintettel már ők is fogadják a vándorokat. A mai vendégek viszonylag távolságtartóak, van köztük négy biciklis, akik nem lopták be magukat a szívembe. Sok mindenkin észre lehet venni, hogy nem igazi elszántságból teljesíti az El Caminot. Ez a biciklistáknál még inkább megfigyelhető, mert sokan csak a sport kedvéért vágnak neki az útnak. Ők is éppen ilyenek voltak, és külön szobát akartak kérni maguknak, még hozzá úgy, hogy rajtuk kívül ketten tartózkodtak a helyiségben. Ez nem az az eset, amikor kinyitok egy másikat, illetve nem is úgy viszonyultak hozzánk, hogy rászolgáljanak. Ez nem hangzik túl szépen, de a lényeg az, hogy egy kicsit lekezelően, fennhéjázóan viselkedtek. Pedig minden csak azon múlik, hogy milyen érzést keltenek bennem; tegnap egy német családnak kinyitottam egy szobát. Ők kiérdemelték; kedvesek voltak, aranyosak, vidámak és közvetlenek. Egy koreai úriember is itt alszik nálunk, aki ismét ékes bizonyítéka annak, hogy a koreaiak nem beszélnek nagyon angolul, na meg persze spanyolul sem. Néha olyan tehetetlennek érzem magam, hogy nem tudunk közös nyelven szólni egymáshoz. Szegény próbálkozik, de annyira észre lehet venni,  hogy a felét sem érti meg a mondandómnak.

Este zárás után segitommel elmentünk először inni egy pohár bort, pontosabban én ittam, mert ő nem fogyaszthat alkoholt. Most is a kedvenc törzshelyünkre mentünk, Angel ma is dolgozott, eddig szinte mindig, amikor ott jártam éppen szolgálatban volt. Innen pedig a Karnevál befejező eseményére a farsang jelképének – pinata – elégetésére tartottunk. Azt hittem egyszerűen csak felgyújtják, de még tűzijátékkal is kísérték, és gyönyörű volt. Ahhoz képest nagyon kevés ember jött el megcsodálni, pedig tényleg nagyon szépre sikerült. Ezen a hétvégén ez a második alkalom, hogy tűzijátékot nézhetek, és egyik jobb volt, mint a másik. De az elkövetkező pár hétben elvileg nem lesz ilyen nagyszabású ünnepség Astorgában, bár a spanyolok mindig ünnepelnek valamit; kíváncsi vagyok mikor lesz a legközelebbi.

Az egyik ismerősöm elküldte nekem az egyiptomi asztrológiát, ami a következő jellemzést adja meg rólam:

Ízisz
Történet: Ozirisz felesége, maga a megtestesült anyaistennő, a születés, az utazás és az állam védelmezője.

Jellem: Éber elmével áldott meg a sors, nyílt vagy másokkal és szeretsz előre nézni. A legtöbbet hozod ki az életedből, tele vagy energiával, de nincs benned előítélet. Követed az ösztöneidet, melyek új és érdekes kalandok és élmények felé sodornak. Az emberségbe vetett hited megingathatatlan, még ha olykor be is csapnak, alapvetően optimista és pozitív személyiség vagy. Nyugodt, magabiztos természeted és nagylelkűséged csodákra képes az emberierőforrás-gazdálkodás vagy a jótékonysági munkák területén.
Mélyen szerelmes típus vagy, és tudod, hogyan tartsd meg a kapcsolatod frissességét és a párod érdeklődését.

Azt hiszem ez tényleg elég találó rám nézve, bár nem mindenhová pontosan ez a jellemzés van leírva, mindenesetre ez valóban teljesen rám illik!

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://hospitalera.blog.hu/api/trackback/id/tr622737150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása